A Munkabizottság
Kattintson ide a Munkabizottság tagjainak megtekintéséhez.
MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága
Történet
A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kezdeményezésére 1971. április 22-én és 23-án az ország egész területéről 33 szakember ült össze Nagyvázsonyban, hogy megvitassák a magyarországi céhkataszter összeállításának és számítógépes feldolgozásának lehetőségét. A tanácskozás másik fõ célja az volt, hogy a céhtörténeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek megismerjék egymást, kicseréljék gondolataikat, tapasztalataikat, ismertessék kutatási tevékenységüket és munkamódszereiket, s alakítsák ki az eredetileg 1971 őszére tervezett céh- és kézmûvesipar-történeti szimpózium témavázlatát annak érdekében, hogy a magyarországi gazdaságtörténetnek ezen a meglehetõsen elhanyagolt területén egységesebb, szervezettebb, összefogottabb és komplex módon alakulhasson ki az adatgyûjtés, feldolgozás és publikálás. Az eszmecsere elsõ napján a résztvevõk a céhkataszter adatlapjai kidolgozására egy bizottságot választottak meg. A Nagy Lajosból, Bácskai Verából, Vörös Károlyból, Domokos Ottóból, Kopasz Gáborból, Bodó Sándorból, Bartócz Józsefből, Nagy Lászlóból és Nagybákay Péterbõl álló testületre hamarosan újabb feladatokat is testáltak. A tanácskozás más-napján többek között felvetődött, hogy meg kell állapítani az ipartörténeti kutatás széles kereteit és célját, ki kell jelölni a pontos határokat, s ezeken belül célszerű meghatározni a kutatás konkrét soron következõ témáit, javaslatot kell tenni a kutatási témák idõbeli és hely szerint ütemezésére. A kilencfõs testület megbízási köre erre is kiterjedt. Amikor 1975 novemberében Éri István elnökletével megalakult a Kézművesipartörténeti Munkabizottság, jószerivel ugyanazok alkotják, mint akiket az elsõ tanácskozáson felkértek: Bodó Sándor, Bácskai Vera, Dóka Klára, Domonkos Ottó, Eperjessy Géza, Heckenast Gusztáv, Kiss Mária, Nagy Lajos, Vörös Károly – és végül, de nem utolsósorban a fáradhatatlan Nagybákay Péter, mint titkár.
Amikor a Magyar Tudományos Akadémia 1972-ben létrehozta a Veszprémi Akadémiai Bizottságot (VEAB), a humán tudományok művelõi sorában az elsõk között kapcsolódtak be a kézművesipar történetének kutatói e területi akadémiai bizottság munkájába. Előbb a Településtörténeti Szakbizottságban, majd 1975 novemberétől az önálló Kézművesipar-történeti Munkabizottság keretében szervezték szakmai rendezvényeiket. Mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek nemcsak a régió szakembereit fogják össze egy-egy tudományterületen, hanem országos hatókörűek.
A kézművesipar-történet kutatóinak együttmunkálkodása rendszeres szimpóziumokat eredményezett. Hamarosan nemcsak belföldieket, hanem nemzetközi konferenciákat is – a munkabizottság szakmai teljesítményére ugyanis a nemzetközi tudományos élet is hamar felfigyelt. A magyarországi céhes ipar forrásanyagának 1975-ben és 1976-ban napvilágot látott köteteit a külhoni kutatók is példaértékű teljesítménynek minõsítették.
A szimpóziumokon elhangzott előadásokat rendszeresen közreadták. Ebben csak a két utolsó tanácskozás kivétel: a IX. belföldi kézművesipar-történeti szimpózium anyaga előbb csak válogatásban jelenhetett meg. Az akkor kimaradt tanulmányok jelentős része utóbb napvilágot látott a Tanulmányok a kézmûipar történetébõl c. kötetben, amely voltaképpen az V. nemzetközi szimpózium legtöbb előadását is – egy másik tanácskozás anyagával egyetemben – publikálta. Amikor 2001. október 29–30-án a számvetés jegyében megrendezésre került X. Kézmûvesipartörténeti Szimpóziumot összehívták, az elsõ három évtized tanácskozásait és közös forrásfeltáró munkáit már mintegy 8200 oldalnyi terjedelemben összesen 28 kötet reprezentálta.
Az utóbbi évek azonban bizonyos megtorpanást hoztak. A konferenciaszervezés és kötetszerkesztés komoly szervezőmunkát igényel, olyat, amelyet háttérintézmény nélkül nem lehet igazán végezni, hisz önmagában csupán a telefon- és postaköltség is jelentős összegre rúg. Míg korábban mindig akadt olyan intézet, amely mindehhez segítséget tudott nyújtani, ez a lehetőség megszűnt. Éppen ezért 1998 óta nem szerveztek nemzetközi konferenciát, csak belföldi tanácskozásokat.
Amikor 2000 tavaszán a Munkabizottság új vezetőket választott, az új vezetés a helyzetfelmérés után úgy látta, csak akkor lehet tovább folytatni a megváltozott viszonyok közepette a közös munkát, ha keresik az összefogást mindazokkal, akik fontosnak tartják a kézműves Kulturális örökség ügyét.
Szulovszky János
Postacím:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet
1453 Budapest, Pf. 33.
Vezetőség
Elnök: Dr. Cseh Fruzsina, PhD, néprajzkutató
Elérhetőség: cseh.fruzsina@abtk.hu
Alelnök: Dr. Kincses Katalin Mária, PhD, történész
Elérhetőség: kincses.katalin.maria@cloud.
Alelnök: Dr. Tuzsa Csilla, PhD, történész – levéltáros
Elérhetőség: tuza.csilla@mol.gov.hu
Titkár: Dr. Ament-Kovács Bence, PhD, néprajzkutató
Elérhetőség: kovacs.bence@abtk.hu