Műhelymegbeszélés a kézműves- és kisiparkutatás jövőjéért

MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága

Műhelymegbeszélés a kézműves- és kisiparkutatás jövőjéért

október 28.

Beszámoló

A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága 2020. október 28-án rendezett „Műhelymegbeszélést a kézműves- és kisiparkutatás jövőjéért” címmel. A Munkabizottság 2001-ben tartott X. szimpóziumán annak tagjai számot vetettek az előző harminc év történéseivel, eredményeivel, és igyekeztek kijelölni a további kutatási perspektívákat. A 2020-ban esedékes tisztújítást követően újra felmerült az igény a magyarországi kutatások jelenlegi állapotának, helyzetének felmérésére. Ennek érdekében az egynapos workshop célja az volt, hogy bemutassuk egymásnak a több tudományágat képviselő kutatógárdát, különös tekintettel a fiatalokra, és meghatározzunk olyan kutatási irányokat, amelyekben integrálni tudnánk a már futó projekteket és témákat. Követve a 2001-ben kijelölt irányokat, a műhelymegbeszélés résztvevői a társadalomtörténet és kisipar-, illetve kézműipar-történet viszonylatában tárgyalták az együttműködés lehetőségeit. A meghívottak körének összeállításakor a Munkabizottság hármas kihívásnak igyekezett megfelelni. Egyfelől egy szűk kört kijelölni, hogy a beszélgetés minél eredményesebb és hatékonyabb tudjon maradni, másfelől pedig az ország minél több intézményét, illetve minél több diszciplína képviselőjét megszólítani annak érdekében, hogy aztán a lehető legtágabb körű kutatói gárdát be tudjuk vonni a további munkálatokban. Rendkívül fontosnak tartottuk továbbá, hogy minél több fiatal kutatót meghívjunk, annak érdekében, hogy személyesen is megismerkedhessünk velük. A pozitív visszajelzések ellenére sajnos – a járványhelyzet miatt – több meghívott kénytelen volt az utolsó pillanatban visszamondani a részvételt. Ám a szűk körű műhelybeszélgetés így is igen eredményesnek bizonyult.

A jelenlévő kutatók képviselték a néprajztudomány, történettudomány, levéltártudomány, régészet, restaurálás és muzeológia területeit a következő intézményekből: BTK Történettudományi Intézete, BTK Néprajztudományi Intézete, Magyar Országos Levéltár, Néprajzi Múzeum, Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, ELTE BTKE, ELTE Régészettudományi Intézet, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (Győr). A tanácskozást Cseh Fruzsina a Kézművesipar-történeti Munkabizottság elnöke nyitotta meg. A vendégek köszöntése után megfogalmazta a célkitűzéseket, felvázolva a Munkabizottság lehetőségeit és korlátait, valamint ismertette a műhelymegbeszélés részletes programját. Kincses Katalin Mária, a Munkabizottság alelnöke előadást tartott a kézművesipar-történeti kutatások és a társadalomtörténeti kutatások eddigi eredményeiről, hangsúlyozva az utóbbi húsz évben a kutatásokban bekövetkezett változásokat, s kiemelve a hiányosságokat. Tekintettel a szűkkörű beszélgetésre, lehetőség nyílott a résztvevők részletes bemutatkozására, kutatási területük ismertetésére. A Munkabizottság legfőbb célként a korábban nagysikerű hazai és nemzetközi Kézművesipar-történeti Szimpóziumok hagyományának felelevenítését, valamint a 2022-re tervezett szimpózium témakörének kijelölését tűzte ki célul. A tanácskozás eredményeként a kijelölt témakör a következő: „Anyagi és szellemi javak migrációja a Kárpát-medencében”. A témakör feltétlenül magában foglalja a kézművesipar-történet lehető legtöbb korszakát. Tekintettel a téma megjelölt földrajzi határaira, felmerült a szomszédos országok kutatóinak meghívása is. Felmérendő annak lehetősége, hogy angol nyelvű szimpóziumot rendezzünk szinkrontolmáccsal (és az ehhez szükséges eszközállománnyal), annak érdekében, hogy az angol nyelvben kevésbé jártas kutatókat se zárjuk ki a részvétel lehetőségéből. A szimpózium témájának meghirdetését 2021 elejére tervezzük, míg magát az eseményt 2022 őszére.

A tanácskozás során megfogalmazódott a folyamatos együttműködés igénye is. A résztvevők megjelöltek több hosszú távú feladatot és lehetséges pályázati témát. Kincses Katalin Mária és Tuza Csilla hangsúlyozta a Magyarországi céhes adatbázis fejlesztésének szükségességét, a munkába szeretnének fiatalokat bevonni. Szulovszky János a kézműves- és kisipartörténet írott forrásait feldolgozó és összegző térképek készítésének lehetőségére hívta fel a figyelmet, példaként említve a BTK Történettudományi Intézetének Gistory projektjét és gistory.hu oldalát, valamint a “Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoportot. Több résztvevő megfogalmazta a komplex interdiszciplináris kutatások hiányát egy-egy témakörben, melyek szintén pályázati együttműködés keretében valósulhatnak meg. Ilyenek voltak pl. a pártatörténet (Lengyel Boglárka) és a fegyvertörténet (Kozák-Kígyóssy Szabolcs László) feldolgozása régészek, néprajzkutatók és restaurátorok együttműködésével.

A tanácskozás tagjai egyetértettek abban, hogy feltétlenül szükséges a Munkabizottság gondozásában korábban megjelent forráskiadványok népszerűsítése, úgymint az „Az Mester Emberek Míveinek árazása” sorozat és a „Magyarország kézművesipartörténetének válogatott bibliográfiája” (Domonkos ‒ Nagybákay szerk. 1992.) kötet. Mind a sorozatból, mind a bibliográfiából és további kötetekből is számos példány áll még a Munkabizottság rendelkezésére, melyekből felajánlott a tanácskozáson jelen lévő résztvevőknek és azok intézményeinek. A műhelymegbeszélésen elhangzott egyöntetű vélemény az volt, hogy feltétlenül bővíteni kell a bibliográfiát, lehetőleg egy internetes adatbázis formájában. Erre érdemes lenne a közeljövőben pályázni. Ezt előkészítendő létrehozható egy kezdetleges adatbázis, melynek részleteiről hosszan tartott a tanácskozás: milyen kategóriákat határozzunk meg az adatbázisban, hogyan kulcsszavazzuk a tételeket, hogyan legyen elérhető és egyszerűen használható minél több kutató számára. Cseh Fruzsina felajánlotta a Munkabizottság honlapját erre a célra, a technikai feltételekről és a rendelkezésre álló tárhelyről további megbeszéléseket folytat informatikai szakemberekkel. Az eredményekről értesíteni fogja a Munkabizottság tagjait.

A műhelymegbeszélés résztvevői megvitatták a szimpóziumok anyagainak, illetve további kutatási eredményeknek a hagyományos és internetes publikálási lehetőségeit. A Munkabizottság céljainak megvalósításához több intézmény képviselője kifejezte együttműködési és segítő szándékát termek rendelkezésre bocsájtásával, valamint szerkesztői munkával kapcsolatban, továbbá intézményi háttér biztosításával a pályázati lehetőségekhez. A tanácskozás azon résztvevői, akik még nem tagjai a Munkabizottságnak, örömmel vállalták a tagságot.

Cseh Fruzsina

elnök

VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottság