Sarusi István mesterségfotói

Két megközelítése van annak, miért foglalkozom régi és ritka mesterségek felkutatásával és bemutatásával. Egyik a szakmai: fotós: újságíróként fontosnak tartom az ismeretterjesztést, így a feledésbe merülő foglalkozások felelevenítését ‒ vagy legalább emlékek megőrzését. Másrészt pedig emberileg érdekelnek e mesterségek. Mindig a kíváncsiság, új és érdekes információk felfedezését látom egy-egy kézművesnél tett látogatásban. Generációs kérdés az, hogy én több népi mesterséget már csak névről ismertem, ismerek. Ha számomra érdekes mindez, miért ne lehetne mások számára is az?

Kazár-vizslási viseletek őrzője (2018)

Leírás: Bocsi Éva népi iparművész népviseleti babakészítő. Salgótarjáni otthonában az egykori kazár-vizslási, azaz a legszínesebb palóc népviselet őrzője. Babáinak ruháit a népviseleti ruhagyűjteményük egy-egy darabjából varrja, míg a jobb állapotban fennmaradtakat ő maga hordja – például rendezvényeken. Copyright: Sarusi István

Édesapja is hintókovács volt (2019)

Leírás: Galambos Nándor, füzesgyarmati hintókészítő. Édesapja műhelyét örökölte meg, ahol a teljes folyamatot: bognár és kerékgyártó munkát, fém- és kovácsmunkát, az esztergálást, festést, szövetburkolatok elkészítését végzik. Nem tárolják sokáig a kész hintókat, mint ezt, amiért a munka végeztét követően szinte azonnal jön a tulajdonosa. Copyright: Sarusi István.

Utolsó mozzanatok (2017)

Leírás: Gombos Miklós, hazánk egyetlen harangöntője éppen egy kisebb harangot csiszol őrbottyáni műhelyében. Ezzel ér véget az öntési folyamat, ami egy nagyobb harang esetében fél évnyi munkát is igényel. Copyright: Sarusi István.

Télkergetés művészete (2018)

Leírás: Hafner Miklós, Népművészet Ifjú Mestere díjas busómaszk faragó. Mohácson mindmáig élénken őrzik a kereszténységnél régebbi sokác hagyományt, a busójárást. Ennek előkészületeként faragják és díszítik évről-évre maszkjukat a férfiak. Kivételesen Miklós édesanyja is farag ‒ első nőként. Copyright: Sarusi István.

Házasság (2019)

Leírás: Kovács J Attila kisgyőri csizmadia és cipészmester. Miskolci műhelyében hagyományos, százéves módszerekkel készít kézműves lábbeliket a legkülönlegesebb bőrökből: vizából, struccból, krokodilból… Itt éppen a felsőrészt és a talpat egyesíti, vagy ahogyan a suszterek mondják, házasítja. Munkájának eredményeként 2019-ben négy aranyéremmel és egy serleggel tért haza a németországi nemzetközi bajnokságról. Copyright: Sarusi István.

Matyó kalapsor (2018)

Leírás: Mihalkó Gyula balmazújvárosi kalaposmester pásztorkalapjairól híres. Remélhetőleg ‒ igaz némi kihagyás után ‒ fia folytatja a mesterséget, így e foglalkozás sem merül feledésbe. Hisz’ van igény a kézzel készült, hagyományos fejfedőkre. Copyright: Sarusi István.

Fejesek (2019)

Leírás: Mikecz Mihályné, báb, játéktervező és -készítő kedvenc figurája a sárkány. Tapasztalata szerint sokkal jobban megnyílik a gyerek, ha a bábbal „beszélget”, mintha szülei kérdeznek tőle ‒ mondjuk, hogy mi volt az óvodában? Ezért kezdett ezzel foglalkozni Ildikó néni. Copyright: Sarusi István.

Tojásminta-kincs (2018)

Leírás: Mosonyi Éva pécsi tojásfestő nem csupán összegyűjti, hanem aktívan fenntartja, hímes tojásain mutatja be a magyar mintakincset. Copyright: Sarusi István.

Kefemester (2020)

Leírás: Smulovicsné Winter Katalin budapesti kefeketötő műhelyében ezernyi féle-fajta súroló- és tisztítóeszköz készül. Körömkefétől a hajkeféig, edénytisztítótól a hátmosóig megannyi típust készít, sőt! Még ecseteket is. Ma már kevésbé száraz, piszkos e szakma, mint anno, amikor a nyersanyagokat is maguk készítették. Ezért iszik a kefekötő… Copyright: Sarusi István.

Pásztorok szomjoltó ékei (2019)

Leírás: Szombati Zsigmond debreceni csikóbőrös kulacs-készítő az országban utolsóként őrzi a hortobágyi pásztorok ivóeszközének évszázados titkait. Ma már csak megrendelésre dolgozik a mester, ám otthonában központi szerepet kapnak a dísz- és ivókulacsok. Copyright: Sarusi István.

Kis-sárréti ostorok nyomában (2019)

Leírás: Szőke Péter, békéscsabai ostorkészítő elkötelezett a jellegzetesen helyi, kis-sárréti ostorok készítése, de még a velük kapcsolatos ismeretterjesztés iránt is. Pásztor barátjával, Lehoczki Mátyással rendszeresen “bírják működésre” az ostorokat: ezzel nem csak a gyakorlatban tarják életben pásztor eleik szokását, hanem az ostor élettartamát is növeleik. Használatlanul kiszáradna, elrepedezne az eszköz. Copyright: Sarusi István.

Csobolyók (2018)

Leírás: Szíjártó Zoltán nagykanizsai kádár műhelyében nem csak méretes, több száz literes hordók készülnek, hanem ilyen kicsi ivóeszközök is. Ezek a csobolyók. Klasszikusan bort és pálinkát tároltak bennük. Copyright: Sarusi István.

Kádam és kutyám (2018)

Leírás: Szíjártó Zoltán nagykanizsai kádár nem csupán épít, javít is. Ez az 1100 literes, több évszázados kád is éppen arra vár, hogy a szakember kezelésbe vegy gondját-baját. Mé Turbó is odapattant gazdájához, hogy segítsen érzékeltetni a kád méreteit. Copyright: Sarusi István.

Ehető remek (2018)

Leírás: Rózsa Krisztina, szigetszentmiklósi karamellszobrász szinte végtelen variációban készít tortadíszeket. Copyright: Sarusi István.

Debrecen szíve (2017)

Leírás: Radics László, debreceni mézeskalács-készítő 2017-ben elhatározta, megalkotja a cívisváros szívét. Ehhez gyereksegítséggel 700 kicsiny mézeskalácsszívet helyeztek a táblára. Copyright: Sarusi István.

Dikó, avagy a tornác pamlagja (2018)

Leírás: Petrovics Sándor, balmazújvárosi dikókötő Erdélyben sajátította el eme ritka mesterséget. Ahogy megrendelést kap, sásból fonja be a keretet, amit előzőleg maga készített. Annak idején, a 19. században már a tornácra került a fekhely, ami annak előtte még a lakásbelsőket ékítette. Copyright: Sarusi István.