Milyen gondolatokat, érzéseket kelt bennünk egy szalmából készült tárgy? Mindenekelőtt felidézi a nyár ragyogását, színét, illatát. A falusi embereknek akaratlanul is eszébe juttathatja a szőkén ringó gabonaföldeket, az aratást, az új kenyér ünnepét. Azoknak pedig, akik városban nőttek fel, és nem volt lehetőségük végigkísérni a szalma „megszületését”, egy kedves szalmakalap felidézheti a felhőtlen nyaralások emlékét, és a bódító napsugarak hatalmát.
Egyszóval: a szalmakalapnak van valamilyen varázsereje. Ha feltesszük a fejünkre, a nyár és a természet gyermekeivé leszünk. Bizonyára a kalapok készítőit is ez a varázslat tartotta hatalmában, amikor megálmodták, majd megalkották a kiállításon látott, különleges darabokat/kalapokat. Szerencsére a pályázati kiírás lehetővé tette, hogy az alkotók ne csak a hagyományos formák és technikák keretein belül maradjanak, hanem szabadon szárnyalhasson a fantáziájuk.
A Pest-Budai Kézműves Egyesület és a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár 2009 januárjában hirdette meg nemzetközi szalmakalap pályázatát rendkívül széles körben, magyar és nemzetközi, amatőr és hivatásos kézművesek, iparművészek és népművészek számára. A pályázat célja az volt, hogy bemutassa a szalmából készíthető fejfedők sokszínűségét, és ezzel elősegítse a szalmakalap, mint viseleti darab újrafelfedezését. A pályázatra 7 országból (Belo-russzia, Hollandia, Magyarország, Románia, Svédország, Ukrajna, USA), 32 alkotótól, 54 pályamű érkezett be Ezek közül a szakemberekből álló zsűri 51 alkotást ítélt kiállításra méltónak, 7 fejdíszt és alkotóját pedig díjazásra javasolt.
Szerencsés döntés volt, hogy a kiállítás a Mesterségek Ünnepe keretén belül a Nemzeti Galériában megnyitott, fonható szálas anyagok (gyékény, szalma, csuhé, vessző) hagyományőrző kiállításához kapcsolódva, de mégis külön épületben került megrendezésre, hiszen itt nemcsak hagyományos kalapokat, hanem izgalmas, merész, néha kicsit sokkoló kompozíciókat is láthattunk, elsősorban hölgyek részére.
A kiállítás budapesti megnyitóján Tüskés Tünde, a kiállítás szervezője és Remsey Flóra textilművész Csáki Ildikó, Horváth Ildikó és Bara Marianna műveit emelték ki. A Szalma-Kincs-Tár különdíját pedig Maczkó Ferenczné különleges menyasszonyi fejdísze és csokra kapta.
A díjazott alkotók, művek mellett szeretném felhívni a figyelmet néhány nagyon izgalmas kalapra, melyeknek készítésénél az alkotók a hagyományos, népi technikákat felhasználva, új formákkal kísérleteztek, bizonyítva ezzel a szalma mint ősi alapanyag időszerűségét a XXI. században is. A külföldi résztvevők ugyan nem kaptak díjat, de közülük ki kell emelnünk Eia Radosavljevic, Gony Kamerich, Maria Kravchuk, May Flagman és Pia Sumerang, Raisza Ramayena, Kudmilla Stukalova, Meta Leefkens különleges formájú kalapjait, melyek a hagyományos formákon túllépve a mesék és a fantázia birodalmába vittek bennünket. Ugyanez elmondható a nem díjazott, magyar résztvevők közül Antal Borbála, Balogh Károlyné, Szabó Sándorné, Tóth Andrásné és Tüskés Tünde alkotásairól is.
Tüskés Tünde, a kiállítás fő szervezője és Borbényi Éva kirakatrendező mértéktartó installációi nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a viszonylag kicsi kiállítótérben minden egyes kalap és gyermekrajz megtalálta a maga helyét egy nem hivalkodó, de mégis ízléses és elegáns elrendezésben.
A pályázat és a kiállítás egyetlen hiányosságaként csak azt hozhatnám föl, hogy férfiak számára szinte alig készült szalmakalap, pedig ennek is vannak hagyományai, és a pályázati kiírásban nem volt ilyen irányú megkötöttség.
Összegzésként annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a magyarországi, hagyományos kézműves-technikákon alapuló kiállítások között azért volt különleges ez a pályázat és a kiállítás, mert az alkotók ugyan természetes anyagokat és hagyományos technikákat használtak fel, de a formák megtervezésénél megadatott nekik, hogy újragondolják a régi, megszokott formákat, vagy akár el is szakadjanak tőlük. Ez a szemlélet magában hordozza a folytonosság ígéretét, és képes megszólítani a XXI. századi látogatót, a kiállításon látott szalmakalapok leendő viselőjét is.
Kovács-Molnár Judit
történész, művészeti író