Magyar Kézművesipar-történeti Egyesület  •  MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottság
Ki a kézműves?  •  Hírek, programok  •  Kereső
Nyitóoldal
Mester-kereső
Nyitott műhelyek
Technológiai Tudás Tára
Kézművesek öröksége
Múzeumi barangoló
Digitális céhláda
Ipar-kép-tár
Enciklopédia
Szakmatörténeti Elektronikus Könyvtár
Könyvespolcra
Bemutatkozás
A honlapról
Az Egyesület
A Munkabizottság
Kapcsolat
Szakmatörténeti Elektronikus Könyvtár
Oláh András: Pékdinasztiák
Szulovszky János: A kézműves örökség, mint stratégiai eszköz
tovább
Dóka Klára tudományos munkássága 1970–2004

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 1. Összeállította, szerkesztette és a köszöntőt írta: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2004. 28. p.

Dóka Klára 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán. 1969-ben doktorált, 1974-ben megszerezte történelemtudományok kandidátusa, 1996-ban az akadémiai doktori fokozatot. Diplomája átvétele óta levéltári területen dolgozik, tudományos kutatásai mellett részt vesz a levéltárosok szakmai képzésében is.

tovább
P. Szalay Emőke tudományos munkássága 1971–2004

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 2. Összeállította, szerkesztette és a köszöntőt írta: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2004. 19. p.

P. Szalay Emőke történelem-latin, ill. néprajz szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1970-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, 1972-től a Déri Frigyes általá­nos művelődéstörténeti gyűjtemény osztályvezetője

tovább
Flórián Mária tudományos munkássága 1965–2005

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 3. A köszöntőt írta: H. Csukás Györgyi, a bibliográfiát összeállította és szerkesztette: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2005. 20. p.

Flórián Mária 1940-ben született Budapesten. A debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett magyar-néprajz szakos diplomát. A különböző múzeumokban, illetve 1979 és 1982 között a Népi Iparművészeti Tanács előadójaként szerzett sokrétű ismereteit 1987 óta az MTA Néprajzi Kutatóintézete tudományos munkatársaként kamatoztatja.

tovább
Knézy Judit tudományos munkássága 1965–2005

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 4. A köszöntőt írta: Kapitány Orsolya, szerkesztette: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2005. 23. p.

Knézy Judit az ELTE magyar-néprajz szakán szerzett diplomát 1964-ben. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársaként bekapcsolódott a Néprajzi Atlasz gyűjtéseibe. Az anyagi kultúra és az életmód feltárására irányuló kutatásait kezdettől fogva széleskörű levéltári forrásokra építi. A kézművességre, településre, népi építkezésre, lakáskultúrára, táplálkozási szokásokra és viseletre vonatkozó eredményeit számos tanulmányban, cikkben összegezte.

tovább
Tanulmányok a kézműipar történetéből

Szerkesztette: Csiffáry Gergely – Dóka Klára. Veszprém, 1999. 472. p.

A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága csaknem 30 éves múltra tekint vissza. A kezdeti munkamegbeszéléseket a források szisztematikus feltárása követte, és közben a 10-12 főből álló szervezet országos és nemzetközi konferenciák megrendezésére is vállalkozott. A kialakult gyakorlat szerint a tanácskozásokon elhangzott előadások szerkesztett változatát a következő évben sikerült egyszerű formában megjelentetni.

tovább
Az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága publikációinak tartalommutatója. 1972-1999

Összeállította: Szulovszky János. Bp.- Veszprém, 2001. 44. p.

A Magyar Tu­do­mányos Akadémia 1972-ben hozta létre a Veszprémi Akadémiai Bizott­ságot (VEAB), annak kebelén belül csak 1975 novemberében jött létre a Kézművesipartörténeti Munkabizottság. A humán tudományok művelőit tömörítő szakmai testületek között az elsők egyike volt. Mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek egy-egy tudományterületen nemcsak a régió szakembereit fogják össze, hanem országos hatókörűek. Esetünkben ez abban leli magyarázatát, hogy egy már néhány éve létező, és máris figyelemre méltó teljesítményeket felmutató  önkéntes szakmai csoportosulást emelt be a VEAB vezetése a struktúrájába. Bár jogilag az első közös publi­kációk ugyan még nem kötődnek a VEAB-hoz, azonban mégis indokoltnak tűnik ezekkel együtt visszatekinteni a később kapott névvel, az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága megjelöléssel ismertté vált szakmai közösség múltjára.

tovább
Szulovszky János: Utazás egy fogalom körül

in: Az irodalom visszavág. Irodalmi és kritikai folyóirat, 25-26. szám, 2005. tél, 86-90. p.

Ha napjainkban a „kézműves" szót halljuk, akkor az a legkevésbé valószínű, hogy „önálló termelő tevékenységet alapjában véve gépek igénybevétele nélkül folytató iparos" jelentésben használják. Amikor az óvodákban, iskolákban kézműves szakkört hirdetnek, akkor azon többnyire kézügyességet fejlesztő gyöngyfűzést, papírhajtogatást, só-liszt gyurmázást, kukoricacsuhéból figurák formálását és más hasonlót kell érteni, s tévedés lenne arra gondolni, hogy a kovács, az esztergályos-, az ötvös- vagy éppen a borbélymesterség alapelemeit sajátítják el az arra jelentkező gyerkőcök

tovább

szek_logo_b.jpg

Legyen a kezdőlapom!
Támogatóink
Linkajánló
Kapcsolat | Honlap-térkép | Impresszum