• Főoldal
  • Bemutatkozás
  • Hírek
  • Hasznos linkek
  • Támogatóink
  • Régi honlap
  • Kapcsolat és hírlevél

Az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága publikációinak tartalommutatója. 1972-1999

Összeállította: Szulovszky János. Bp.- Veszprém, 2001. 44. p.

A Magyar Tu­do­mányos Akadémia 1972-ben hozta létre a Veszprémi Akadémiai Bizott­ságot (VEAB), annak kebelén belül csak 1975 novemberében jött létre a Kézművesipartörténeti Munkabizottság. A humán tudományok művelőit tömörítő szakmai testületek között az elsők egyike volt. Mindmáig azon ritka területi akadémiai munkabizottságok közé tartozik, amelyek egy-egy tudományterületen nemcsak a régió szakembereit fogják össze, hanem országos hatókörűek. Esetünkben ez abban leli magyarázatát, hogy egy már néhány éve létező, és máris figyelemre méltó teljesítményeket felmutató  önkéntes szakmai csoportosulást emelt be a VEAB vezetése a struktúrájába. Bár jogilag az első közös publi­kációk ugyan még nem kötődnek a VEAB-hoz, azonban mégis indokoltnak tűnik ezekkel együtt visszatekinteni a később kapott névvel, az MTA VEAB Kézművesipartörténeti Munkabizottsága megjelöléssel ismertté vált szakmai közösség múltjára.

 

Bálint Sándor: Fésűsök - A szögedi nemzet 2

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1976-77/ 2. 407–409.

Barabás Endre: Udvarhely vármegye közgazdasági leírása

Különlenyomat a "Közgazdasági Szemle" 1904. évi szeptemberi és októberi füzeteiből.

Barna Gábor - Pusztai Gabriella szerk.: ,,...Körös vizinek napkeleti partján...

Kunszentmárton, 2008. 496 o.

A színes képekkel és forrásközlésekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötet megismerteti az olvasót többek között Kunszentmárton közigazgatásának, családneveinek, iparának, egészségügyének, sport- és zenei életének történetével. 

Beliczay Imre mézeskalácsos és viaszöntő mester

A mesterről szülőfaluja, Nagyalásony emlékszik meg.

Dóka Klára tudományos munkássága 1970-2004

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 1. Összeállította, szerkesztette és a köszöntőt írta: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2004. 28. p.

Dóka Klára 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán. 1969-ben doktorált, 1974-ben megszerezte történelemtudományok kandidátusa, 1996-ban az akadémiai doktori fokozatot. Diplomája átvétele óta levéltári területen dolgozik, tudományos kutatásai mellett részt vesz a levéltárosok szakmai képzésében is.

Dóka Klára: Céhiratok Kassa város levéltárában

Levéltári Szemle 2008. 58. évf. 1. sz. 7-17.

Dorogi Márton: A csont, a szőr, a toll, a tojáshéj és a trágya felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságban

Ethnográphia 89. évf. 1978. 586–599.

Fehér Ipoly szerk.: Győr megye és város egyetemes leírása

Budapest, Franklin-Társulat Nyomdája, 1874.

Flórián Mária tudományos munkássága 1965-2005

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 3. A köszöntőt írta: H. Csukás Györgyi, a bibliográfiát összeállította és szerkesztette: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2005. 20. p.

Flórián Mária 1940-ben született Budapesten. A debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1963-ban szerzett magyar-néprajz szakos diplomát. A különböző múzeumokban, illetve 1979 és 1982 között a Népi Iparművészeti Tanács előadójaként szerzett sokrétű ismereteit 1987 óta az MTA Néprajzi Kutatóintézete tudományos munkatársaként kamatoztatja.

 

Fügedi Márta: A miskolci fésűs mesterség

Herman Ottó Múzeum Évkönyve 19. 1980. 271–292.

A szerző bemutatja a fésű szerepét a viseletben, a fésű készítésének menetét, fésűtípusokat, majd a mikolci fésűs céh történetét foglalja össze. Mindezt fekete-fehér forókkal illusztrálja. A tanulmány végén angol nyelvű összefoglalóval

.

Gelléri Mór: Ipartörténeti vázlatok

Budapest, Singer és Wolfner Kiadása 1906.

Jeney-Tóth Annamária: Míves emberek a kincses Kolozsvárott

Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron. Erdélyi Tudományos Füzetek 247. Az  Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása. Kolozsvár, 2004.

Knézy Judit tudományos munkássága

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 4. A köszöntőt írta: Kapitány Orsolya, szerkesztette: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2005. 23. p.

Knézy Judit az ELTE magyar-néprajz szakán szerzett diplomát 1964-ben. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársaként bekapcsolódott a Néprajzi Atlasz gyűjtéseibe. Az anyagi kultúra és az életmód feltárására irányuló kutatásait kezdettől fogva széleskörű levéltári forrásokra építi. A kézművességre, településre, népi építkezésre, lakáskultúrára, táplálkozási szokásokra és viseletre vonatkozó eredményeit számos tanulmányban, cikkben összegezte.

 

Kovács-Molnár Judit: El Poble Espanyol - a kézművesek és iparművészek falva

Úti beszámoló Barcelonából, a Spanyolország 15 régiójának építészeti nevezetességeit magába foglaló, kézműveseknek is helyet adó Poble Espanyol városrészről. Képekkel illusztrálva.

Kozma Pál: Zaránd-vármegye földirati, statisztikai és történeti leírása

Kolozsvár, 1848.

Közgazdasági Szemle repertóriuma 1893--1949

Összeállította: Hernádi László Mihály. Pécs, 2006.

Lakatos István: Székelyudvarhely legrégibb leírása

Erdélyi Ritkaságok 6. Szerkeszti Dr Jancsó Elemér. Kolozsvár, Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság, 1942

Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle repertóriuma 1894-1906

Összeállította: Hernádi László Mihály. Pécs, 2005.

Mézeskalácssütő verseny Nagyalásonyban

I. Karácsonyi "Mézes-Mázos" mézeskalácssütő verseny. 2010.

N. Bartha Károly: A debreceni fésüsmesterség

Dr. Milleker Rezső szerk. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai. 1929-1930. 45 oldal és 10 rajzos tábla. Német recenzióval.

A tanulmány foglalja össze a fésűs mesterség múltját, a céh életét és emlékeit levéltári források alapján. Páratlan részletességgel közli a fésű készítésének menetét, a termékek fajátit, az eszközöket és mesterműszókat. A megértést 10 rajzos tábla is segíti a tanulmány végén. N. Nartha Károly munkája nélkülözhetetlen forrás a mára feledésbe merült mesterség iránt érdeklődőknek.

P. Szalay Emőke tudományos munkássága 1971-2004

MTA VEAB Kézművesipar-történeti Munkabizottsága – Kutatói életművek 2. Összeállította, szerkesztette és a köszöntőt írta: Szulovszky János. Budapest – Veszprém, 2004. 19. p.

P. Szalay Emőke történelem-latin, ill. néprajz szakon végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1970-től a debreceni Déri Múzeum néprajzos muzeológusa, 1972-től a Déri Frigyes általá­nos művelődéstörténeti gyűjtemény osztályvezetője

 

Pitkó János: Szepesváralja ipartörténete a céhintézmény korában

Nyomatott Reiss Józs. T. Könyvnyomdájában Lőcsén 1913.

Pongrácz Pál: Régi malomépítészet

Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1967.

Pusztai Gabriella: Hajdanvolt mesterek - Mesterségek hajdanán

Kiállításvezető a múzeum állandó kiállításához. Helytörténeti Múzeum, Kunszentmárton. 2011. 94 o. Angol nyelvű összefoglalóval.

Soproni Szemle Repertóriuma 1937-2001

Összeállította: Hernádi László Mihály. Pécs, 2002.

Statisztikai Közlemények, a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények és a Nemzetgazdasági Szemle repertóriuma 1861-1892

Összeállította: Hernádi László Mihály. Pécs, 2005.

Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon I.

Okirattárral (1307-1848). Czéhek lajstroma. A czéhirodalom és ipartörténet könyvészete. Budapest, 1913.

Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon II.

Okirattárral (1307-1848). Czéhek lajstroma. A czéhirodalom és ipartörténet könyvészete. Budapest, 1913.

Szulovszky János: A kézműves örökség, mint stratégiai eszköz

A tanulmány itt olvasható

Szulovszky János: Utazás egy fogalom körül

in: Az irodalom visszavág. Irodalmi és kritikai folyóirat, 25-26. szám, 2005. tél, 86-90. p.

Ha napjainkban a „kézműves" szót halljuk, akkor az a legkevésbé valószínű, hogy „önálló termelő tevékenységet alapjában véve gépek igénybevétele nélkül folytató iparos" jelentésben használják. Amikor az óvodákban, iskolákban kézműves szakkört hirdetnek, akkor azon többnyire kézügyességet fejlesztő gyöngyfűzést, papírhajtogatást, só-liszt gyurmázást, kukoricacsuhéból figurák formálását és más hasonlót kell érteni, s tévedés lenne arra gondolni, hogy a kovács, az esztergályos-, az ötvös- vagy éppen a borbélymesterség alapelemeit sajátítják el az arra jelentkező gyerkőcök

 

Tanulmányok a kézműipar történetéből

A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipartörténeti Munkabizottsága csaknem 30 éves múltra tekint vissza. A kezdeti munkamegbeszéléseket a források szisztematikus feltárása követte, és közben a 10-12 főből álló szervezet országos és nemzetközi konferenciák megrendezésére is vállalkozott. A kialakult gyakorlat szerint a tanácskozásokon elhangzott előadások szerkesztett változatát a következő évben sikerült egyszerű formában megjelentetni.

Történeti Szemle repertóriuma 1912-1930

 

Összeállította: Hernádi László Mihály. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2001.

 

Veliky János: Egy debreceni kismesterség a kapitalizmus korában (Késes)

Déri Múzeum Évkönyve 1971. 283-288.

A tanulmány a debreceni késes mesterség munkafolyamatiat, eszközeit és szakkifejezéseit mutatja be.

  • Múzeumi barangoló
  • Mester-kereső
  • Digitális céhláda
  • Ipar-kép-tár
  • Enciklopédia
  • Szakmatörténeti Elektronikus Könyvtár
  • Könyvespolcra
  • Impresszum

Minden jog fenntartva © iparmuzeum.hu